fbpx
Főoldal Életmód, egészségÉpítőanyagok Fenntartható anyagnak számít-e a beton?

Fenntartható anyagnak számít-e a beton?

by frischandrea01
0 hozzászólás

Tudtad, hogy a víz mellett a cement az egyik legszélesebb körben használt anyag a Földön? Azonban azzal, hogy a Föld felszínét egyre több és több betonnal takarjuk le, veszélyeztetjük a biológiai sokféleséget és a természetes időjárási viszonyok mechanizmusát.

A betontermelés 2,8 milliárd tonna szén-dioxidot eredményez, amely a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 4-8%-át jelenti. A beton felelős a világ ipari vízfelhasználásának egytizedéért. Az egyik tanulmány azt állítja, hogy a Földön tömeg alapján több a cement, mint a növényi anyag.

Bár a beton lakhatást és infrastruktúrát biztosít például a kórházak és iskolák számára, gát épül belőle és megvéd az áradástól. Ironikus módon, hiszen az éghajlatváltozás hatásainak növekedésével a beton csökkenti az esővíz felszívódását és súlyosbítja az áradásokat. A beton hozzájárul a hősziget-hatáshoz azáltal, hogy elnyeli és visszatartja a nap hőjét.

A betongyártás növeli a levegőben lévő szennyeződést, miközben a nyersanyagokat a termelőhelyre szállítják, továbbá növeli az üvegházhatású gázokat is.

Azzal, hogy kiterjesztjük a „beton-lábnyomunk”, átvesszük a termékeny talaj helyét, és lefedjük azokat az élőhelyeket, amelyek ökoszisztémáinkban létfontosságú szerepet töltenek be. Míg a beton eddig olcsó és hatékony módszert nyújtott az építkezésnek, most már le kell csökkentenünk a használatát annak érdekében, hogy ne eredményezzen ökológiai összeomlást.

Indiával, Kínával és más fejlődő nemzetekkel az élen, az iparosodás a magas szintű betontermelési szakaszába lépett – a világ betontermelése egy év alatt 4 milliárd tonnáról 5 milliárd tonnára növekszik. A Globális Gazdasági és Klíma Bizottság szerint ez 2050-re 470 gigatonnányi szén-dioxidot eredményez.

A párizsi klímamegállapodás szerint a nemzetek vállalják, hogy 2030 előtt legalább 16%-kal csökkentik a cementgyártás szén-dioxid-kibocsátását, ami a jelenlegi arányok mellett valószínűtlennek tűnik. Az egyik megoldás az alternatív anyagok felhasználása az építkezéshez. A kendercellel történő építkezés pedig kiváló alternatíva, hiszen élete során annyi szén-dioxidot nyel el, hogy a karbonlábnyoma negatív az ilyen lakásoknak.

Ideje kilépni a” betonkorból!” ” – mondta Anthony Thistleton építész az Architects Journal-nak.- “A beton szép és sokoldalú, de sajnos mindent kipipál a környezetkárosodás szempontjából. Felelősségünk, hogy a felhasznált anyagaink környezetre gyakorolt hatásán is elgondolkozzunk!”

A továbblépés az együttműködés és az innováció révén történik a fenntartható épületek létrehozása érdekében.

A kenderbeton lehet a megoldás!

A kenderbeton(, amely nem beton!,) több százéves múlttal rendelkezik. A kenderfalat kendercellből építik, amely kenderpozdorja, mészalapú kötőanyag és víz keveréke. A mész folyamatos kipárolgása vírus- és baktériumölő hatású, mindemellett nem férkőznek bele kártevők. A falak lélegzőek, így nem penészednek, illetve a helyiség belső páratartalmát természetesen szabályozzák. A fal egyben szigetelés is, így nem kell további anyagokat a házba építeni, amivel nem csak az anyagköltség csökken, de a munkafolyamatok bonyolultsága is. Gyakorlatilag éghetetlen anyag, mindazonáltal teljes szilárdulás után a víz sem árt neki, és az elektroszmogot is kizárja. A kendercell 100%-ban lebomló, újra felhasználható anyag.

2020.03.11. Horesnyi Szilvia
Forrás: Iwbcc.com

0 hozzászólás
0

Megjegyzés küldése

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Elfogadom További információ >