fbpx
Főoldal Főkategória Környezetvédelem kenderrel 1.

Környezetvédelem kenderrel 1.

by Merényi Kincső
0 hozzászólás

Az elmúlt évek során az emberiség számára egyre inkább égető kérdés lett a klímaváltozás lassítása. Tudósok figyelmeztetnek arra, hogy az élelmiszer- és nyersanyaggazdálkodás jelenlegi formájában nem fenntartható, és már most visszafordíthatatlan károkat okozott. A bolygó hosszútávú túlélése érdekében a túlfogyasztás mérséklése mellett fontos új, kímélőbb megoldásokat találnunk a növénytermesztés során is. Hogyan játszhat ebben szerepet a kender?

Fenntartható növény

Kendertermesztés következtében nem jön létre hulladék, hiszen a növény minden egyes része felhasználható különböző iparágakban. A növényből készíthető többek között textília, bioműanyag, étrendkiegészítő (CBD olaj és kendermagvak), kozmetikai szerek és még rengeteg más hétköznapi tárgy, amit a mindennapokban használunk.

A kender amellett, hogy talajminőségre nem igazán kényes növény, kevés vízen él el. Ruhakészítés szempontjából ez különösen fontos tény, hisz az ipar egyik legnagyobb negatív befolyása a hatalmas vízfogyasztás. Egy kg pamut elkészítése (kb egy póló és egy farmer) közel 20000 liter vizet vesz igénybe, ami egyetlen ember több évi ivóvizével egyezik meg. Kenderből ugyan ezt a mennyiségű textíliát előállítani már akár kevesebb mint 3000 liter vízből is lehet – és ugyan ez továbbra is hatalmas mennyiség, a pamut igényénél majdnem hétszer kisebb. Manapság egyre több kendertextil alapú ruhamárka közül választhatunk, ismertebb cégek is kezdenek a mozgalomhoz csatlakozni egy-egy darabbal. Ráadásul a termesztés alacsony költségei alacsonyan tartható árakat jelentenek azoknak, akik ezt – a pamutnál sokkal tartósabb és ellenállóbb – anyagot választják.
A kis folyadékigény az állatok takarmányozása során is szerepet játszhat fenntarthatóság javításának szempontjából. A hagyományos takarmánynövényeket ugyan nem tudja teljesen felváltani a kannabisz, de az étrend egy bizonyos százalékának lecserélése segíthet, hogy az élelmiszeripar számára tenyésztett rengeteg állat etetése kisebb negatív hatást gyakoroljon éghajlatváltozás szempontjából. A kendert fogyasztó állati termékekben viszont kimutatható CBD, így kérdés, hogy a jelenlegi stigma miatt kivitelezhető lenne-e emberi fogyasztásra szánt állatokat etetni vele.

Miközben a Föld népessége egyre csak gyarapodik, az élelmezés érdekében megmunkált földek területe a hatalmas erdőirtások ellenére sem mutat közel hasonló tendenciát, azaz ugyan akkora helyen több növény felnevelésére van szükség. A növényvédő szerek és műtrágya igénybevétele elmúlt évtizedekben egyre csak nő, használatuk pedig komoly problémát vet fel emberegészségügyi szempontból. A legtöbb haszonnövénnyel ellentétben a kender kártevő rovarok és növénybetegségek többségével szemben ellenálló, így nem csak kisebb veszélynek van kitéve, de elkerülhető a vegyi anyagokkal való permetezése is. A folyamat elhagyásával nem jutnak a környezetbe vegyszerek, ezzel pedig nem csak a talaj marad egészségesebb, de a termőföld közelében élő állatvilágot sem kockáztatjuk.
A kis helyigényű, sűrűn ültethető növény virágzáskor továbbá kiváló méhlegelő is. A méhek pusztulása, életterük eltűnése az elmúlt években nagy visszhangot kapott, hiszen nélkülük túlélésünk napjai meg lennének számolva. Ezek a rovarok a világ a növényeinek porzását kb 80%-ban végzik, egy kolónia akár milliónyi virág beporzására lehet képes naponta. A légszennyezés, permetezés következtében jelentősen megcsappant méhállomány megmentésében nagy szerepet játszhat az  ipari kendertermesztés.

Legyen szó akár az élővilág védelméről, akár az édesvízkészlet megőrzéséről, a hagyományosan használt növények egy részének kenderrel való felváltása egy lépéssel közelebb viheti az emberiséget egy fenntarthatóbb jövő felé.

Forrás: WWF, Greenpeace, celticwindcrops.com
Képek: Pixabay

0 hozzászólás
0

Megjegyzés küldése

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Elfogadom További információ >