A kendernövényt évezredek óta használják gyógyászati célokra szerte a világon. 1850-tól 1937-ig elsődleges gyógyszerként használták több mint 100 különféle betegségre.
A kendernövény több mint 1400 ismert vegyületet tartalmaz, de a kutatások a mai napig tartanak a növény teljes megismerése érdekében. A növény egyik fő aktív hatóanyaga a CBD, amely a CBGa-ból képződik. A kutatásokból már jól látszódik, hogy önmagában a CBD kevésbé hatékony, mint egy komplex kender kivonat, nem hiába régen is a teljes növényi kivonatot használták gyógyászati célokra.
Többféle eljárással állítanak elő kender kivonatokat, az eljárások eredményeként létrejövő kannabinoid tartalmú termékek között igen jelentős minőségi és terápiás különbségek tapasztalhatók. A hőkezeléssel járó eljárások a nyers kender kivonatok előállítását negatívan befolyásolják.
A nyers kannabinoidok vagy kannabinoid savak egy új kutatási területet képeznek a kender növény hatóanyagait illetően. A kender alapú termékek többnyire hőkezelve kerülnek kereskedelmi forgalomba. Hőkezeléssel tudják a kannabinoidokat csoportonként homogenizálni és akár izolált formában tovább dolgozni velük, leválasztva a teljes kivonatból egy hatóanyag csoportot.
A kannabinoidok többsége a kendernövényben nyers formában, azaz savas formában van jelen. Az egyetlen különbség a karboxilcsoport jelenléte, a savas kannabinoidokat tekintjük elsődleges vegyületeknek.
A friss vagy nyers növényi anyagokban a savas előforma (prekurzor) nagyobb mennyiségben fordul elő, mint a hőkezelésen átesett termékeknél, melyek gyakran nem is tartalmazzák ezeket a hasznos vegyületeket.
A kannabinoid savak szerkezetileg heterogén vegyületek, amelyek közül némelyek endogén molekulák, mások pedig fitokannabinoidok metabolitjai. Mindkét sav típusnak számos biológiai hatása van, például alacsony CB1 affinitása, gyulladásgátló hatása és fájdalomcsillapító tulajdonságai.