Mész szerepe a kenderépítészetben

A kenderbeton előállításához szükséges kötőanyag legfontosabb összetevője a mész. A mész képes kémiai reakcióba lépni a kenderbeton szerves alkotórészével, a pozdorjával. Pozdorja szilícium dioxidot tartalmaz, mely a mész hatására egy folyamatosan szilárduló anyagot képez. Ne felejtsük el a mész baktérium ölő és fertőtlenítő szer. Nem véletlen, hogy régen a kórházak és egészségügyi épületeket is ezzel meszelték. Meszes szerkezeteket rovarok és a rágcsálók is messzire elkerülik. Ugye milyen kellemes egy régi vályogház mikroklímája? – ez is egyben köszönhető a mésznek.

Mi is a mész?

Az égetett mésznek és mészhidrátnak az alapanyaga az a mészkő (vagy kalcium-karbonát – CaCO3), amely igen nagy mennyiségben található bolygónkon. Ebből a mészkőből különböző eljárások révén nyerhető mészkődara, mészkőgríz, mészkőliszt, égetett mész, illetve mészhidrát. A mészkő keletkezésével kapcsolatban érdekes tény, hogy a valaha élt mészvázú élőlények maradványainak üledékes eredménye. Mésznek hívunk minden olyan ásványi anyagot, aminek legalább 90%-át kalcium-karbonát alkotja. A színét elsősorban a benne található anyagi összetétele határozza meg, amely lehet fehér, sárga, barna, vörös, szürke vagy feketés.

Mészhidrát

A mészhidrát olyan égetett mész, amelyet további felhasználás céljából oltanak. A mészhidrát olyan oltott mész, amely már oltott állapotban van, de nem pép, hanem por alakú. Napjaink egyik kedvenc alapanyaga az építőiparban, ugyanis kiváló társa az előrekevert zsákos építıanyagoknak, mint például a vakolat, vagy a falazó habarcs. Reformhatása érezhető abban, hogy könnyen adagolható más higroszkopikus anyagokhoz. Ennek a terméknek köszönhetően sikerült forradalmasítani a korábbi építőipart, és megalkotni a “készre-kevert” építőanyagot, amely gyors, homogén, és ezáltal egyenletes minőségű. Ennek következtében – többek között – elkerülhetővé válik, hogy “kövér” legyen a vakolat.

Gyengén hidraulikus kötőanyagok:

A természetes eredetű gyengén hidraulikus kötőanyagokat az emberiség a római korból ismeri. Általában falazó és vakolóhabarcsok kötőanyagaként alkalmazhatók. A természetes eredetű gyengén hidraulikus kötőanyagok a mész és a cement között képeznek átmenetet. Levegőn és a víz alatt is szilárdulnak.

Hidraulikus mész

A hidraulikus mész átmenetet képez az égetett mész és a románcement között. Az égetés során vízmentes kálcium-szilikát és kálcium-aluminát vegyületek is keletkeznek, és ezek teszik a terméket gyengébb vagy erősebb mértékben hidraulikussá. A hidraulikus mész, vízzel oldódik, az oldódás azonban lassú. Szilárduláshoz a levegő szén-dioxidja is hozzájárul. Megkülönbözetünk természetes és mesterséges hidraulikus meszet. Az MSZ EN 459-1:2002 szabvány szerint az NHL-2 jelű természetes és a HL-2 jelű mesterséges hidraulikus mész 28 napos nyomószilárdsága az MSZ EN 459-2:2002 szabvány szerint vizsgálva 2-7N/mm2, az NHL-3,5 és HL-3,5 jelűé 3,5-10 N/mm2, az NHL-5 és HL-5 jelűé 5-15 N6MM2, az utóbbi 7 napos nyomószilárdsága legalább 2 NM/mm2. A hidraulikus meszek kötési idejének kezdete legalább 1 óra, vége legfeljebb 15 óra.

Románcement (románmész)

Porrá őrölve és vízzel keverve gyorsan köt, víz alatt is szilárdul. Hazánk gazdag a románcement gyártására alkalmas mészmárgában, de itthon nem gyártják. Pedig jó lenne.

forrás:
Beton Szakmai havilap 2007, október havi száma
http://www.kenderbetonhaz.hu/cikk/mesz-szerepe-a-kenderepiteszetben/