Az építkezések felelősek a CO2- kibocsátásának igen nagy hányadáért. Az építkezések után az épületek továbbra is bocsátanak ki környezetet terhelő CO2-ot. Ez is az egyik oka, amiért a zöldebb épületek utáni kereslet egyre nagyobb, ugyanis egyre több ember keresi a természetbarát és gazdaságos építészeti megoldásokat. A csökkentést pedig kifejezetten a régi anyagok újragondolásával lehet megoldani.
Ilyen építőanyagnak számít a kenderbeton is. A kenderbeton, nem beton, hanem a kender szárából, mészből, vízből és természetes kötőanyagból zsalus technikával elkészített fal. Mivel a természetben megtalálható anyagokból készül, ezért nem csak széndioxid semleges hanem karbonnegatív. Bár a kender fal nem egy high-tech megoldás az éghajlatváltozásra, mégis egy igen nagy lépés a saját ökológiai lábnyomunk csökkentésére.
Mint valamennyi növény, amikor a kender növekszik, akkor szenet épít be a szervezetébe a légkörből, amelyet azután hatékonyan csapdába ejt. Ugyanakkor mint minden növény, cserébe tiszta oxigént termel. A szén-dioxid üvegházhatású gáz, amely a kutatók 97%-a szerint hozzájárul a globális felmelegedéshez. A kenderbeton annyira környezetbarát, hogy a gyártók azt állítják, hogy a ház esetleges lebontása után szét lehetne szórni a termőföldeken mint műtrágya, vagy komposzt.
Ezért érdemes kenderbetonból épült házat választani, mint leendő otthonunk:
- Nem tartalmaz méreganyagot, így nem is tud kipárologni
- nem támadják a rágcsálók és a bogarak a mésztartalom miatt
- fertőtlenítő és baktériumölő hatás
- nem penészedik
- szabályozza a belső páraháztartást
- fal és szigetelés is egyben
- költséghatékony
- tetszőleges falvastagság építhető
- kiemelkedő hőszigetelő
- kellemes akusztikai és zajszigetelést biztosít
- tökéletes páraháztartás, szellőzés
- allergiamentes és nincs egészségre káros hatása
- ellenáll a tűznek, kártevőknek
- vele az építkezések környezetre gyakorolt hatása csökken, sőt ez az egyetlen forma, mely pozitív irányba billentheti a mérleget, hiszen a növény CO2-t köt meg és oxigént termel a növekedése folyamán, s a kenderbeton teljes egészében visszafordítható a természet részére, akár újra felhasználható.
2020.01.12.